Mindenkinek van egy iskolás szerelme vagy kettő,néhányunknak akár több is.Hát velem a sors kicsi ki szúrt,
egy barátom sem volt.Suliban is megvolt egy hierarhia,és találljátok ki én hol vagyok hát a senkiknél.Nem a nyomiknál hanem a senkiknél,ott ahol azok vannak akik tesznek valamit ha kell de ha nem kell akkor inkább meg húzzák magukat.De a sors nem csak azzal áldott meg,elvette az édesanyámat is.Kicsi voltam és nem
emlékszem a részletekre .És most is a suli ebédlőjében ülök legjobb barátnőmmel Yurival.
-Sosem tűnődtem azon hogyan fogok meghalni....-olvastam fel az Alkonyat első sorait barátnőmnek nagy beleéléssel a suliba.
-Ez gáz volt.-mondta barátnőm nevetve.
-Komolyan felolvasom neked az első sorokat még bele is élem magam,te meg még csak nem is élvezed?.-akadtam ki színlelve
-De nagyon élveztem.-szem forgatva válaszolt mire elnevettük magunkat.
-Oh baszki késésben vagyok.-akadt ki barátnőm és már rohant is a dolgára.Én csak mosolyogva figyeltem ahogy elhalad a tálcájával a kezében,én ültem még egy
kicsit az ebédem fölött és folytattam az Alkonyat olvasását.Fogalmam sincs miért is kezdtem el pont most elolvasni,miközben olvasom arra leszek figyelmes hogy
valaki megböködi a vállam.Nagy nehezem de le veszem szemeim a sorokról és felé fordulok.Kicsit el akadt a lélegzetem mert Woohyun volt.a suli népszerű
bandájába tartózik pár taggal még.
-Le ülhetek?.-kérdezte
-Persze.-mondtam és arrébb tettem a cuccaim
-Kösz.-mondta és neki látott az evésnek.Én sem figyeltem tovább nem akartam tolakodó lenni,ezért folytattam az olvasást.
-Te nem eszel?.-kérdezte és közben rám emelte a tekintetét
-Jah de.-mondtam és egy kicsit ettem az ételnek nem nevezhető nem tudom én minek,kicsit turkáltam még benne de inkább kivettem egy szendvicset a táskámból
és inkább azt ettem meg.
-Mi az talán nem ízlik?.-kérdezte felvont szemöldökkel
-Hát ha te ezt le gyűrőd bátor embert vagy.-mondtam és tovább ettem
-Ja ember.-mondta mire rá néztem mert nem is értettem pontosan mit is mondott.
-Hogy mondod?.-kérdeztem
-Ja semmi.-mondta és magára erőltetett egy mosolyt.
-Haver te meg mit keresel itt?-ugrott a hátára egy srác,aztán rám nézett.-És ez ki?.-kérdezte nem kicsit bunkón
-Csak itt volt nyugalom.Ő meg itt ült és én jöttem ide később.-mondta Woohyun
-Akkor miért nem küldted el?.-kérdezte nem foglalkozva azzal hogy én is ott ülök.Bántott hogy így beszélt rólam és kezdtem kicsit fel is húzni magam.Nem vagyok az
a nagy szájú de ha kell ki állok magamért.Most is azon voltam hogy leosztom de meg elözött valaki.
-Ne legyél bunkó Sungyeol azt se tudod ki ez.-mondta a másik
-Baszki komolyan?.-akadtam ki mire mind rám nézte.-Ez komolyan csak ennyi szókinccsel rendelkeztek?.-kérdeztem mire mindenkinek elkerekedett a szeme de csak Woohyun és egy másik srác mosolygott elismerően.
-Mi van?.-kérdezte aki másodszor szólt be
-Dongwoo elég legyen.-szólt rá az egyik mire elhallgatott-Téged meg hogy hívnak kicsi lány?.-kérdezte úgy mond a megmentőm.
-Sora vagyok.-mondtam mire ki kerekedett a fiúk szeme és csak meredtek rám
-Kim Sora?.-kérdezte
-Igen és téged hogy hivank?.-kérdeztem
-Nem ismered?Ő Hoya.-mondta az egyik de én még mindig csak néztem rá.Nem mondott semmit sem a neve.Komolyan még nem is láttam a suliba honnan a rák
rossebből kellene tudnom hogy ki is az.
-Fölötted jár egy évvel.-adta meg a választ Woohyun mert ő kapcsolt először.
-Áhh megvan.-mondtam mire az említett csak bólintott egyet.Mire megcsörrent a telefonom,kivettem és megnéztem ki hív.A hárpia nevelő anyám volt az.Nagyon
meg kellet erőltetnem magam hogy felvegyem.
-Igen,.-kérdeztem
-Hol vagy?-sipítozta én meg eltartottam a fülemtől mert nagy volt az esély rá hogy süket leszek.
-A suliban,.-kérdeztem
-Ne szemtelekegy velem kis hölgy.-akart szigorú lenni mire én csak megforgattam a szemem és bejelöltem az oldalt ahhól tartottam és becsuktam.
-Oké hagyjuk a közhelyeket.Mit akarsz?.-kérdeztem
-Már mondtam hogy rendesen beszélj velem vagy megjárod.-kezdet fenyegetni mire csak sóhajtottam egyet.Közben barátnőm is megjött kicsit meg lepődött hogy
kik vannak itt de le ült elém és el tátogta hogy kivel beszélek mire csak megforgattam a szeme,és egyszerre le is vágta hogy mi van.
-Csak hogy tisztázzuk.Te nekem nem mondasz meg semmit.Nem vagy az anyám.-mondtam
-Mert a te drága anyád egy szent nem...-kezdett bele de én félbe szakítottam.Az egész testem megfeszült görcsösen markoltam bele az asztalba
-Ha az anyámat még egyszer a szádra veszed esküszöm megbánod.-mondtam ingerülten majd kinyomtam a telefont.
-Ez meg mi volt?.--kérdezte barátnőm.
-Komolyan kezdek ki akadni.Egyszer komoly meg fojtom vagy tudom is én.-akadtam ki
-Kit?.-kérdezte barátnőm
-Szerinted az a hárpia,a nevelő anyám.-mondtam ki mire elnevette magát.
-Harabd át a torkát.-mondta két nevetés között.
-Ha lehetett volna már megtettem volna de mindig egy állat van a nyakába.-utaltam a szőrmére
-Hogy mi?.-kérdezte Woohyun is nevetve komolyan ő volt az egyetlen aki nevetett velük ja és L.
-Szőrme van folyton a nyakába.-mondtam mire le esett a tantusz neki
-Hogy mi?.-kérdezte L
-Ilyen.-mutattam a telefonom egy képet
-Jaaaa.-esett le neki is a tantusz.
-Amúgy Myungsoo de hívj csak L-nek.-nyújtotta a kezét amit én el is fogadtam.Kis cuki azt hiszi nem tudom a nevét hát nagyon téved tudom elég régóta.Közben elfogadtam e felé nyújtott kezét és megráztam kicsit.Aztán jött még egy hívásom
-Vedd fel.-toltam barátnőm elé aki csak elmosolyodott.
-Ez Sora telefonja mond csak.-mondta
-Én Sora barátnője vagyok Yuri.-mondta mire elnevettem magam de csendben nehogy meg hallja.Még beszélgettek egy kicsit majd letette.
-Mit akart?.-kérdeztem Yuritól
-Tajtékzott a dühtől hogy nem te vetted fel.Azt mondta hogy el jön eléd suli után.-mondta mire kicsit elsápadtam
-Héé minden rendben?.-kérdezte az egyikük
-Komolyan?Miért nem tud már le szállni rólam?Nem érti meg hogy nem akarok tőle semmit sem?.-akadtam ki
-De ki?.-kérdezte Woohyun
-Egy srác.Nem hagyja békn.amolyan zaklató.-mondta Yuri
-Segitsünk?.-kérdezte Woo
-És mégis hogyan?.-kérdeztem
-Majd meglátod.-mondta sejtelmesen és már el is mentek engem és barátnőm ott hagyva.Gyorsan elmeséltem Yurinak hogy mi volt még mielőtt meg kérdezte volna.
Lassan elteltek az óráim.De nem nagyon kötött le mert minek ezeket már úgy is tudom.Kiskoromba minden ilyesmikkel tele tömködték a fejem mondván hogy
ezeket tudnom kell.Mikor az utolsó órámról kicsöngettek egyedül baktattam ki a kijárat felé de ott megpillantottam Donwoot.A hideg is kirázott tőle.Mikor meglátott
hátamon.
-Hazaviszlek.-mondta
-Nem kell ne fáradj.-mondtam kedvességet színlelve,de legszívesebben elküldtem volna a sunyiba is
-Azt mondtam haza viszlek.-mondta és megragadta a csuklom és elkezdet a kocsija felé húzni.Nagyon meg ijedtem nem tagadom.
-Haver mi lenne ha le szálnál a csajomról,.-kérdezte egy hang.Mikor megfordultam Woohyun és L voltak ott,nem tudtam el dönteni ki mondta de mikor L mellém
lépett és kiszedte szorításából a kezem rájöttem hogy ő volt a megmentőm.De szó szerint.
-Te meg....-kezdett bele Dongwoo de nem folytatta.L is megfeszült mellettem és maga mögé terelt
-Ésszel ez egy iskola.-mondta Hoya teljesen nyugodtan
-Remek még egy.-dörmögte én meg értettlenül álltam ott és kapkodtam a fejem.Majd jött Dongwoo mellé még 2-2 ember.
-Én amondó vagyok hogy most menjetek még el.-mondta Sunngyeol is mikor már ő is megérkezett.
-Ő az enyém.-mondta Dongwoo és rám mutatott én meg ijedtemben megfogtam Woohyun karját aki csak elmosolyodott.
-Nem hiszem hogy ő is így gondolja.-mondta L és elég ingerült volt.Majd hirtelen Dongwoo neki ment L-nek és a földre teperte.De mondhatni L-nek meg sem kottyant volna lelökte magáról olyan erővel hogy most ő került a földre,már éppen neki akart menni mire Sungyeol oda ment hozzá és visszafogta.
-A kis csaj is itt van.-mondta és felém mutatott mire L is megfordult.És azt láttam hogy a szem vörösen izzik.Aztán kezdett forogni velem a világ aztán már csak
annyira emlékszem hogy L fog a karjai között és valamit nagyon magyaráz nekem.De nem értettem mit.És aztán már semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése