Hazáig egy szót nem szolt hozzám csak szorosan magához ölelt.Gondolom át gondolta a történteket,mikor az ajtó elé értünk L megtorpant.
- Sajnálom.- mondta és egy puszit nyomott a fejemre.Majd benyitott mindenki az ajtóban állt,gondolom hallották hogy jövünk.
- Lenyugodtál?- kérdezte Hoya
- Le és bocs.- mondtam mire bólintott egyet.Hát akkor ezt is letudtuk.
- Mond csak márt van kutya szagod?-kérdezte Sungyeol
- Parkban látott egy kutyát és nem lehetett tőle elrángatni sem.- hazudott L szemrebbenés nélkül.
-Veszek neked egy kutyát.- mondta mosolyogva Woohyun
-Látod azt jól teszed. - mondtam mosolyogva
- Inkább ne.- rökönyödött meg L
-Most mi a bajod?-kérdezte Sungyeol is
- Egész nap kutya szag lenne.- mondta egyszerűen mire mindenki elgondolkodott.
-Ne már.- rinyáltam egy kicsit de mindenki csak lepisszegett.Tehát nem lesz kutyám,direkt dobogva mentem be a szobámba és vetődtem rá az ágyamra.Nem sokkal később hallottam hogy kattan a zár,majd be süpped mellettem az ágy.
-Akkor most te mi is vagy?-kérdezte L halkan
-Vámpír és farkas is.- adtam a választ
- És melyiket választod?
- Nem tudom.
-Pedig jó lenne ha tudnád.-mondta komoran
-Mert?Válasszam a vámpírokat vagy a farkasokat akik ugyan úgy kivégezték a szüleimet mert azok voltak akik?-ripakodtam rá felülve.
- Jól van nyugi ne húzd fel magad.-mondta L
-Tudod ha valakinek azt mondod hogy ne húzza fel magát hát akkor azt teszi.- ütöttem meg kicsit mire eldönt az ágyon.
-Áuu ez fájt.- simogatta meg a mellkasát.
-Puding.-mondtam halkan de feltételezem hallotta mert a következő pillanatban már rám vetette magát,és le terített az ágyra.
-Mit mondták.-ült a csípőmre.
-Hogy puding vagy.-mondtam incselkedve mire elnevette magát és elkezdett csikizni.Alatta szenvedtem és össze vissza ugráltam alatta,de semmi haszna nem volt.
-Megadom magam.-mondtam fuldokolva mire abbahagyta a kínzásomat.Lehajolt hozzám és meg simogatta az arcom.
- Ne veszekedjünk többet. - mondta lágy hangon.
-Jó.-feleltem mosolyogva.
-Mit művelsz velem te lány?-kérdezte mosolyogva de még mindig rajtam ült.
-Most miért?Nem csináltam semmit sem.-mondtam kiskutya szemekkel
-Pedig de.Itt fekszel alattam,teljesen kiszolgáltatottan és nagy önuralmat kell alkalmaznom.-mondta végig a szemembe nézve.Arcomat elöntötte a pír,nem tudtam megszólalni csak néztem azokba a gyönyörű szemeibe amikkel engem kémlelt.Lassan,kínzó lassúsággal közeledett arcom felé.Pár centire megállt és engem nézett,reakciómat várta.Lehunytam szeme és vártam a csodát,megéreztem puha ajkait ajkaimon és elöntött a forróság.
L powo:
Megőrjít,komolyan megőrjít Sora.A teljes önuralmamat fel kell arra használnom hogy ne támadjam le most rögtön.De ez nem nagyon megy,most is megcsókoltam és neki esze ágában sem volt hogy elhúzódjon tőlem.Sőt tetézte még azzal hogy visszacsókolt,nyakam köré fonta a kezeit és hajamba túrt.Teljes test súlyommal nehezedtem rá,kezeimmel végig jártam az egész oldalát.Belenyögött a csókba mire én is morogtam egyet.
-Itt meg kéne állnunk.-lihegtem két csók között.
-Akkor fejezd be.-mondta miközben a hajamba túrt mert a nyakára tértem át.Erőt vettem magamon és ellöktem tőle magam.Az ágy szélére ültem és kezeimbe temettem az arcom.
-Mi a baj?-kérdezte halkan és a nyakam köré fonta a kezeit.
-Semmi.- simogattam meg a karját és felé fordultam.
-Biztos?-kérdezte Sora
-Teljességgel biztos.-mosolyogtam rá és egy puszit nyomtam ajkaira.-Nem L nem szabad!Uralkodj magadon az istenit.-szóltam magamban magamra.
-Akkor aludjunk.-paskolta meg maga mellet a helyet és elfeküdt.
-Rendben.-mondtam.Befeküdtem mellé,szorosan mellé.
Sora powo:
Olyan jó volt L mellet feküdni,jó érzéssel töltöttel mikor szorosan magához ölelt.
-Álmodj szépeket.-puszilt bele nyakamba,mire végig futott a hideg a hátamon.
-Te is.-simogattam meg a kezét.Már majdnem aludtam mikor kicsapódott az ajtóm.Ijedtemben azt sem tudtam hol vagyok,L éberebb volt.Rögtön védelmezően elém állt.
-Dongwoo?.-kerekedett ki L szeme mire kinéztem a háta mögül.Dongwoo állt ott csapzottan és lihegve.
-Mi történt?-szaladtam volna oda hozzá de valaki lefogott.
-Sora el ment az eszed?Ő egy farkas.-oktatott ki Sungyeol,Hoya pedig a falhoz nyomta Dongwoo-t.Akkor vettem észre a tátongó sebet az oldalán.
-Sungyeol engedj el,kérlek.-fordultam felé,de az arca teljesen komor volt.
-L kérlek.-fordultam felé de ő nem mozdult.Woohyun állt ott mellette hátha tesz valamit de semmit nem tett.
-Sajnálom Sora.-mondta halkan Dongwoo majd eszméletét vesztette és lerogyott a földre.Teljesen letaglóztam és néztem magam elé.Aztán egész testemet átjárta a düh és a kétségbeesés,akkora erővel téptem ki a kezem Sungyeol szorításából hogy eltántorodott,Hoya rám kapta a tekintetét és felém lépett.
-Menj ki!.- parancsolt rám
- Nem.
-Azt mondtam menj ki!.-emelte fel a hangját
-Nekem te ne mondj meg semmit!.-kiabáltam rá majd arrébb löktem és letérdeltem Dongwoo-hoz.
-Hé itt vagyok.Kelj fel.Hallod?.-kérleltem de semmi majd megszólalt a telefonja.Kivettem a zsebéből és Sunggyu neve állt a kijelzőn.
-El ment az eszed?-ripakodott rám Woohyun és felsegítette Hoya-t.
-Hol a faszban vagy te gyökér?-kérdezte idegesen Sunggyu
-Sora vagyok.-mondtam halkan
-Veled van?-kérdezte
-Ami azt illeti még igen de nem sokáig.-mondtam fájdalmas hangon
-Mi történt?
-A hasán van egy hatalmas seb és nagyon vérzik.-sírtam el magam.
-Jó semmi baj,figyelj tudom hogy nehéz de tudsz segíteni neki,csak bízz magadban.-mondta kedvesen
-De hogyan?-kérdeztem tanácstalanul.
-Vágd meg a kezed vagy bármid és csepegtesd a véred a sebére.-mondta
-Oké.-nyomtam ki a telefont.Feltápászkodtam előle és kiszaladtam a konyhába,kerestem egy kést majd vissza szaladtam.Dongwoo egyre rosszabb állapotban volt,ami nem volt jó.Nagyon nem,vettem egy mély levegőt és mélyen a kezembe vágtam.Felszisszentem,de erőt vettem magamon és a sebe felé tartottam a kezem.Rá csepegtettem a vérem de semmi.Ölembe vettem a felét és a sebem a szájához tettem.
-Gyerünk,ne finnyáskodj.-szóltam rá mert nem akart a véremből inni.Mikor beleharapott a kezembe és a véremet itta kicsit megnyugodtam,mikor úgy éreztem hogy elég volt enni elhúztam a kezem a szájától.Megnéztem a sebét ami a hasán éktelenkedett beforrt és nyoma sem volt már.
-Te mégis mit műveltél?-rángatott ki Hoya mérgesen
-Megmentettem az életét.-feleltem egyszerűen
-De ő egy korcs,egy elfajzott dög akiket meg kell ölni.-mondta kíméletlenül.
-Akkor tessék.Ölj meg engem is.-adtam kezébe a kést ami a kezemben volt.
-Mi van?-kerekedett ki a szeme,körbe néztem és mindenki ott állt körülöttünk.Csak L és Dongwoo nem volt jelen.
-Én is egy korcs vagyok egy elfajzott dög akit meg kell ölni.-mondtam mire mindenkinek kikerekedett a szeme.
-Hogy mi van?-akadt ki Hoya
-Jól hallottad.Én is olyan vagyok mint akit Dongwoo de csak félig.Félig farkas félig vámpír vagyok.-adtam meg a választ mire elképedt és a kés kiesett a kezéből.Nekem iramodott és a falnak szorított a nyakamnál fogva.
-Kémkedtél nekik?Igazam vagy?Megöllek!.-mondta mire L kirohant a szobából és próbálta leszedni róla Hoyát.
-Fogjátok le.-utasította kimérten mire lefogták a többiek.
-Nemh kém-kehed-tem.-szóltam alig hallhatóan majd kivágódott a bejárati ajtó és egy farkas esett Hoyának.Miután elengedte a nyakam lerogytam a földre mint valami rongybaba.3 farkas elém állt majd lassan be jött Sunggyu is.-Ha egy ujjal is hozzá érsz megöllek.-mondta komolyan Sunggyu.
-Ne a kiskutyáid mögött mond.-sziszegte Hoya
-Olyan vagy mint az apád.-köpte a szavakat Sunggyu
-Mit tudsz te rólam és az apámról?-kérdezte cinikusan Hoya
-Annyi nekem elég hogy apád ölte meg Sora apját.-mondta nekem meg kikerekedett a szemem.Könnyek gyűltek a szemebe és sírni kezdtem,az egyik farkas nyüszítve dugta a fejét hozzám és nyalta le a könnyeimet.
-Mi van?-értetlenkedett Hoya
-Jól hallottad.-felelte egyszerűen Gyu
-Ezt nem hiszem el.-mondta
-Akkor kérdez meg az apádat vagy Dongwoo-t akit meg akart ölni ismét.-mondta dühösen ökölbe szorított kezekkel.Én meg csak ültem ott és sírtam,nem tudom hogyan de L kiszabadult és felém iramodott.2 farkas állta útját de Gyu intett így átengedték.Egyenesen hozzám lépett majd letérdelt elém és szorosan megölelt.
L powo:
Mikor Hoya nekirontott Sorának fel sem fogtam mi is történi pontosan,de mikor Woohyun és Sungyeol lefogtak nem tudtam mit tenni csak nézni.Féltem hogy valami baja történik,féltem hogy Hoya olyat tesz amit nem kellene.Nem sokkal később farkasok rontottak be és útját állták Hoyának,védelmezték Sorát amiért hálás voltam nekik.Az alkalmat megragadva szabadultam ki és léptem sorához de 2 farkas rám vicsorgott,a falka vezér intett így oda tudtam lépni Sorához aki sokkos állapotban sírt.Szorosan magamhoz öleltem.
-Nem lesz semmi baj,itt vagyok.-simogattam a haját,ő csak szipogott majd felnézett rám.Kicsit elmosolyodtam hátha mosolyog egyet ő is de nem,hozzám bujt és nem engedett.Majd felkapta a fejét mert Dongwoo jött oda hozzánk.Sora a karjaiba vetette magát és csak szorította magához és sírt.Szívem szakadt bele hogy sírni látom és nem tudok semmit sem csinálni hogy jobb kedve legyen.Csak néztem ahogy a bátya karjai között nyugszik meg,féltékeny voltam azért mert nem én tudtam megnyugtatni.
-Megnyugodott?-kérdeztem halkan
-Meg és el is aludt.-mondta Dongwoo majd a karjába vette és felállt vele.Meglepetten néztem rá.
-Hova viszed?.-kérdeztem
-El innen az biztos,nem hagyom hogy ez az örült bármi kárt tegyen benne.-nézett Hoyára aki fél örült állapotban kiabált a farkasok alfájával.
-Majd én vigyázok rá.-mondtam
-Ahogy az előbb is?-kérdezte.Igaza volt.
-De én meg tudom védeni.-mondtam
-Ahogy én is,és a fajtája mellett van a helye.-mondta Dongwoo
-Még nem választott.-érveltem magam mellett
-Gondolod ezek után még veletek maradna?Neki mellettem a helye,a családjával.Már csak ő maradt nekem,nem hagyom veszni az utolsó családtagom.-emelte fel kicsit a hangját.
-De..-kezdtem bele de nem tudtam befejezni mert már kiment.Majd követte őt a többi farkas míg mindenki kiment.
-Hé minden oké?-kérdezte Woohyun mire behúztam neki egyet.
-Megörültél?-kérdezte Sungyeol
-Miattatok nem tudtam megvédeni,miattatok vitték el .Megörülni csak most fogok.-kiabáltam torkom szakadtából,mind ketten csak a földet nézték. Hoya csak ült a kanapén és egy szót sem szolt,jobbnak láttam ha inkább bemegyek mert akkor nem verek szét semmit.Aha persze meg azt ahogy elképzeltem,mihelyst bementem tudatosult bennem hogy Sora nincs itt velem,kezembe kaptam az első tárgyat ami egy szék volt és a falhoz vágtam,majd következett a többi tárgy is.Mire észbe kaptam az egész szobám romokban volt,de még mindig Sora hiányzott mellőlem.
